Ft
Ft
12°C
4°C
Ft
Ft
12°C
4°C
01. 26.
vasárnap
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
01. 26.
vasárnap
Hírek
Vélemények
Hetilap
Európa Kína Oroszország Selyemút

Oroszország nélkül nincs kínai Selyemút, ami jelentős kitettség az ellenkező irányban

2025. január 21. 06:17

Sokan és sokat beszélnek Oroszország kitettségéről Kínával szemben.

2025. január 21. 06:17
null
Robert C. Castel
Robert C. Castel
Facebook

„Sokan és sokat beszélnek Oroszország kitettségéről Kínával szemben. Elég azonban egy pillantás a Selyemút térképére, hogy megértsük, hogy Oroszország nélkül nincs Selyemút. Ez pedig egy igen jelentős kitettség az ellenkező irányban.

A déli, Iránt átszelő útvonal mindig is ingatag lábakon állt mivel Kína nem akart konfrontálódni a nyugati szankciókkal. A kínai befektetések Iránban ebből kifolyólag igen szerények maradtak. Aztán Szíria elesett és Irán viszonya Törökországgal is feszülté vállt. Arról nem is beszélve, hogy a kurd kérdés is ott könyököl a déli Selyemút padkáján.

A tengeri útvonalakat még mindig az amerikai haditengerészet dominálja, mivel a kínai flotta papíron számosabb, de még mindig nagyon távol van attól, hogy egy globális jelenlétet képezzen.

Ergo egy esetleges kínai – amerikai rangadó esetén a Selyemút tengeri komponense csupán egy vastag kék vonal marad a térképen, semmi több. Az egyetlen megbízható szárazföldi útvonal ami összeköti Kínát Európával az Oroszországon keresztül vezet. Bármennyire kellemetlen is ez a gondolat, de Oroszország nélkül a Selyemútról csak feltételes módban beszélhetünk.”

Kapcsolódó vélemény

undefined

Robert C. Castel

Facebook

Idézőjel

Kína növekvő függősége Oroszországtól

Nem nyomdahiba.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Élő Éva
2025. január 22. 15:34
A jövő megoldása már a horizonton jelentkezik. Az amerikai hadsereg Afganisztánban már alkalmazott léghajókat az utánpótlás szállítására, mert bármilyen terepviszonyok között le tud szállni. Ma már kísérleteznek olyan léghajó-drón hibridekkel amik esélyt teremthetnek a tengeri útvonalak mellett a léghajózással való szállításnak is. Ez noha még igencsak gyerekcipőben járó technológia, de már minden vezető hatalom katonai célok miatt kísérletezik vele, és jelentős előrelépések láthatók. Ha feljuttatható lesz akár a sztratoszférába is, akkor sokkal olcsóbb lesz minden jelenlegi szállításnál. A Mars expeíició sem kivitelezhető a konténeres űrszállítás megoldása nélkül. Szerintem a magyar tudósok is jelentősen hozzájárulhatnak ehhez az új technológiához, jó volna ha beszállnánk ebbe az iparágba. Jó lenne többet tudni róla.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. január 21. 18:05
A Romanovok állandó terjeszkedése egészen a Csendes-óceánig állította elő a mai Oroszországot. Ha valaki elkezdi körbejárni, miképpen maradhat fenn egy ekkora területű, ilyen eltérő földrajzzal rendelkező ország, akkor felsejlik egy lehetőség. Ahogy az ókorban a szkíták biztosították az eurázsiai "szupersztrádát", ami Ázsia és Európa szárazföldön történő információ, áru és népességcseréjét biztosította ezer éveken át, úgy ezt az árucsere együttműködés csatornáját most az orosz állam területe biztosítja hídként. Úgy tűnik, ez az egyik küldetése. A másik lehetséges küldetés a kiegyenlítés bármely kontinens, Ázsia vagy Európa megszaladása esetén. A harmadik lehetőség, hogy az óriási területtel biztosított teljes önellátás miatt képes világerődként megőrizni bármely megőrizni valót a világnak akár globális hatalommal szemben is. Negyedik lehetőség, hogy az északi tengeri utat végigkíséri a partvidéke, nem megosztott államok által. De a fentiek csak egy vélemény, nem több.
Válasz erre
2
0
tferenc-2
2025. január 21. 13:35
Ez a józan racionalitás!
Válasz erre
1
0
lazio154-5
2025. január 21. 09:06
Nem ilyenkor kellene gondolkodni ezen! Kínai gyárak már vannak, feldolgozandó nyersanyag idehozására útvonal nincs. Állítólag a Bp.-Belgrád-Theszaloniki útvonal is a
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!